Ahogy közeledik az év vége, szeretnénk még egy kicsit többet tanítani, még több élményt szerezni a gyerekeknek, hogy örömmel jöjjenek hozzánk szeptemberben is. A gyereknapi buszozás, az izgalmas közlekedési vetélkedő, a lovaglás és a júniusban hátralévő programok mind-mind ezt a célt szolgálják. És most értünk el oda is, hogy elkezdtük megszervezni az első jutalom kirándulásokat. Ezek azok az élmények, amelyekre kitartóan gyűjtögették, gyűjtögetik a gyerekek a Jóság kuponokat együttműködéssel, aktív részvétellel. Motivációs rendszerünk elindításáról ITT írtunk. Az egyik különösen jól sikerült jutalom kirándulásról önkéntesünk, Vera néni beszámolóját olvashatjátok. Norbi a Parlamentbe szeretett volna elmenni, és teljesült is ez a kívánsága, és még egy csomó más kalandban is részük volt együtt. Fogadjátok szeretettel!

Mesélnék egy kicsit a tegnapi jutalomkirándulásunkról. Norbi a Parlamentet választotta, és már nagyon várta a kirándulást. Vasárnap reggel találkoztunk az állomáson. Anyukája elmesélte, hogy Norbi alig tudott aludni, és már 6-kor felkelt, annyira izgatott volt. Az állomáson megvettük a jegyeket, elosztottuk : ) és vártuk a vonatot. A vonaton is jót beszélgettünk, és olyan komoly volt, hogy alig lehetett mosolyt csalni az arcára. A Keleti pályaudvart is jól megnézte, utána jegyvásárlás, és indultunk a metróhoz. Bár már metrózott, de izgult, mert tériszonya van. De aranyosan kijelentette, hogy itt az ideje ezt legyőzni. Úgyhogy itt is minden rendben volt. A metróaluljáróból kilépve megcsodálta az épületet, és hogy milyen nagy. Megnéztük a parlament előtti teret II. Rákóczi Ferenc szobrát, Gróf Tisza István emlékművet, a Kossuth Lajos szoborcsoportot, és beszéltünk kicsit az első felelős magyar kormányról. Megnéztük a tér elején felállított parlament makettjét, Norbi rájött, hogy az elnevezések braille írással vannak feltüntetve a bronz makett alapzatán. Utána váratlanul előkerült egy csapat díszőrség, és ott masírozott el az orrunk előtt, ráadásul ott vezényeltek nekik állj parancsot, és indulást, nagy volt a dobogás, Norbi nagyon meglepődött.

Lassan eljött a csoportunk indulási ideje, bementünk a látogatóközpontba, és Norbi alaposan megnézte az előző csoport bejutását. Nagyon izgult, hogy átjusson a kapun, mert a nadrágján vannak fém kapcsok : )). Miután bementünk minden látogató kapott fülhallgatót ez nagyon praktikus volt, sokkal jobban tudtunk figyelni az elhangzottakra. Persze lift helyett lépcsők következtek, és amit lehetett megtapogattunk. Sajnos a korona közelében nem lehetett fotózni. Az idegenvezetés olyan szinten zajlott, hogy egy gyerek is megérthette legalább 70 %-át. Mire vége lett kb. 40 perc, addigra el is fáradtak, de sok érdekességet láthattak, hallhattak. Mikor véget ért a látogatás, még megnéztünk egy kiállítást a látogatóközpontban.

Kijöttünk a Parlamentből, és rájöttünk, hogy nagyon meleg van, de eldöntöttük, hogy ha már itt vagyunk, megnézzük a Lánchidat, (kiderült, hogy nem láncokból áll), megnéztük a Klark Ádám teret, a nulla kilométerkövet, gyalog felmentünk a Halászbástyára, és mpst már tudjuk, hogy a falat védő halászokról kapta a nevét. Megnéztük a Mátyás templomot, és megtudtuk, hogy először Szent István állított ezen a helyen templomot, és hogy az utána következő uralkodók ideje alatt folyamatosan alakult, átalakult, újjáépült a templom. Ezután a várból lementünk a Széll Kálmán térre, ott kicsit lehűltünk a párakapunál, kicsit ettünk és elindultunk hazafelé a városligeten keresztül .

Persze sok mindenről beszélgettünk még a látnivalókkal kapcsolatban, és egyébről is beszéltünk a kirándulás közben. Nagyon jól éreztük magunkat, szerintem Norbi nagyon sok új információt szerzett, és úgy tapasztaltam hogy a megismert információkat, tapasztalatokat beépíti a fejébe és használja is a tudásanyagot.

Vera néni